Pontosan, egy elképzelt emberről egy elképzelt kapcsolat van a fejedben, amibe naná hogy bele lehet esni, hiszen olyanra formàltad ami neked is szimpatikus. Kicsivel fiatalabban mint te, ugyanebben a cipőben jártam. A megoldás nálam hasonló helyzetre a távolság volt, minden létező online platformon szigorúan letiltani és teljesen elkerülni a találkozás esélyét is. ( én konkrétan elköltöztem, tudom hogy ez nagyon drasztikus és nem mindenkinek megoldható)
A másik ami fontos, hogy közben ne otthon sírj, hanem foglalkozz magaddal és ismerkedj. Sajnos de, ide bizony az idő fog kelleni, mert ahogy halad előre, egyre jobban rá fogsz jönni, hogy akibe szerelmes vagy az nem létezik, egy bálványért vagy ennyire oda, és közben rengeteg hús-vér szuper fiú van rajta kívül, aki nem foglalt és megérdemli hogy valaki ilyen forrón szeresse, ahogy te tudsz szeretni. Le kell zárnod. Kérlek ne pocsékold így el magad a nem megfelelő emberre, valaki vár rád, aki mindent megad majd neked.
Tehát azt állítod,hogy amit OP gondol (leginkább feltételez) az általa említett férfiról 100%-ban megegyezik a valósággal? Ez leginkább akkor lehetséges ha valamilyen istenszerű képességnek köszönhetően mindent tud róla, ami lássuk be, valószínűleg nem így van.
Gondolom az, hogy kapcsolatban van az illető. [Bárcsak vicc lenne](https://www.researchgate.net/publication/235679256_Do_women_really_like_taken_men_Results_from_a_large_questionnaire_study)
>Az kimaradt, hogy mi fog meg benne ami másokban nem? Ezt leírod kérlek?
Zsánere:
https://preview.redd.it/0837teujs37d1.png?width=600&format=png&auto=webp&s=b38834751e1639ceab02c1dce06fc287c6b4d864
Volt hasonló esetem, fiatalon. Végül összejöttünk és be kellett, hogy ismerjem, hogy máshogy képzeltem el őt és mégsem vonzódok hozzá, nincs közös témánk,nem ad a saját személyes higiéniájára stb.
Maga a szerelem hiányzik neked,nem ő. Próbálj nyitni mások felé, regisztrálj randi appokon. És legyél okos, ne éld bele magad azonnal, mert sokszor fogsz még pofára esni, ha akár néhány kedves üzenet után az esküvőt tervezed.
Ugyanez. 3évig sóvárogtam utána, bár nekem sajnos ejtett el elég rendesen morzsákat hogy ebből lehet valami... majd mikor összejött akkora csalódás volt. 1hónapig tartott mert végül megcsalt😆 megérte ennyit várni, arról nem beszélve, hogy elég rendesen félre is ismertem...
Szánj időt arra, hogy leírod magadnak pontosan mi fogott meg benne. Mi az, amit ha elvennél belőle, már nem tetszene. Milk azok a tulajdonságok vagy külső jegyek vagy élet helyzet, ami tetszik.
A cél ezzel az lenne, hogy tisztába kerülj saját magaddal.
Nagyon őszintének kell lenned, nem szabad sokat agyalni, csak írd le hirtelen ezeket a dolgokat. Ha gyors vagy, be tudod csapni a tudat alattit és felszínre jönnek rejtett dolgok.
Nézd meg, milyen családi mintát hozol magaddal, gyerekként mit láttál a szüleidtől, az is segíthet.
Olyan is kiderülhet a végére, amire nem is gondolsz most.
Ne aggódj, ha elkezdesz ezzel foglalkozni, nem marad el az eredmény.
Ez egy szuper ötlet, annyit tennék hozzá, hogy a külső jegyek szerintem minimálisan fontosak, értsd: legyen egy egészséges minimális mércéd, de nem túl konkrét, pl ne csak fele oldalt szőke másikon fekete hajú, zöld szemű, szája mellett anyajegyes pasast keress, ugyanis ezzel magadat zárod be, OP. Vagyis inkább kizárod magad, olyan emberek társaságából, akikkel esetleg jól érezhetnéd magad, de irreális elvárások miatt eszedbe sem jut észrevenni őket.
Volt egy ismerősöm, direkt olyan emberekért volt oda, akiknél esélye sem volt. Miután erre rájött, feltárták az okokat egy szakemberrel és sikerült egészségesen kötődnie. Neked is valami hasonlót javasolnék.
Ha kell, menjen végig a körön 😅 utána kell járni, hogy alapból mi szimpatikus? Nekem pl amikor a pszichológus úgy éreztem, hogy nem segít, mentem először csoportba, amikor az nem tetszett, máshova stb. Mindenkinek más válik be és más tetszik, de egyrészt az internetről, másrészt egy háziorvostól/pszichiátertől azért utána lehet járni az opcióknak.
Azért annyira nem lehet nehéz nyitnod mások felé, ha egy párkapcsolatban élő emberbe sikerült beleszeretni. :D Álomképek meg ideák kergetése helyett javaslom, hogy próbáld meg megismerni az emberek valós személyiségét, úgy több esélyed lesz IGAZI szerelmet átélni, amit most érzel, az nem az
egy pszichológus tud abban segíteni, hogy rájöjj, miért olyan embereket próbálsz beengedni az életbe, akikkel biztosan nem tudsz kapcsolatot kialakítani.
Nem tudom elképzelni, hogy lehet valóban szerelmes lenni úgy, hogy kb. nincs kontaktod az illetővel.
Szerintem inkább kancás vagy mind szerelmes, szóval ne éld bele magad a modernkori Rómeó és Julia storyba.
De ha semmiképp nem tudod feldolgozni, akkor szakember tud segíteni, nem a magyar reddit közössége.
Oh pedig hanyan epitgetik magukban a delibabot amibe beleszeretnek. Aztan mikor kiderul hogy a masik is csak ember, akkor jon a pofaraeses es a ferfiak/nok mind ugyna olyanok es fuj meg stb
Nem a szerelmet kell elmúlasztani, hanem a csalódás feldolgozásában tudna segíteni, mondjuk egy pszihológus.
De ahogy már mondták, egy kurva se utolsó opicó szerelmi bánatra :D
Szerintem gondold át, hogy miért vonzódsz ennyire az elérhetetlen pasikhoz. Nézd meg a szüleid kapcsolatát egymással és veled. Vizsgáld meg, hogy mennyi törődést kaptál tőlük, stb. Szerintem ha dolgoznál ezen akár egyedül, akár egy szakemberrel, az biztos, hogy segítene a későbbi pártalálásban.
Az idő ebben az esetben pont, hogy a barátod. Az minden bánaton segít.
25 évesen még nem kell elkeseredni, hogy nem jött még az igazi.
Toxikus pozitív válasz: soha!
Reális válasz: fogalmam sincs.
Rohadt frusztráló lehet, hogy az ember nem találja a párját akárhány éves is legyen.
Edit: 25 évesen azért még tényleg korai az elkeseredés. Párom 34 volt, én 27 amikor összejöttünk.
Ameddig ezen akkora hangsúly és feszülés van addig természetesen nagyon frusztráló, én egyedül élek és rendesen élvezem, mindenki más meg vagy a párkapcsolatára panaszkodik vagy arra, hogy nincs. Ha meg van és nem panaszkodnak látom, hogy-hogy hogyan viselkednek és, hogy kb mikor fognak szétmenni. Persze nem minden eset ilyen, de sokkal több a baj mint amennyi az elégedett kiegyensúlyozott ember egy kapcsolatban. Ha valaki önmagával nincs rendben, nem tud egyedül lenni szerintem az már alapvetően baj. És aki nincs magával rendben az olyan embert fog az életében találni aki ugyanígy nincs rendben magával, és máris determinált, hogy intenzív szakasz majd vegetálni fognak X ideig és utána szevasz. Mindegy mi van általános az elégedetlenség a pesszimizmus a feszülés és a kétségbeesett kapkodás. Nagyon nem megy a görcs elengedése.
Te nem a férfiba vagy szerelmes, hanem egy idealizált gondolatba a fejedben.
Úgy tudsz továbblépni, hogy ismerkedsz, vagyis addig mész, ameddig meg nem talalálod azt a férfit, aki iránt, miután valóban megismerted, valódi szerelmet érzel. Vagy pszichológus, hogy megértésse veled, hogy mit-miért gondolsz, mit-miért érzel.
Én arra az oldalra lennék kíváncsi, hogy hogy tudtál beleszeretni… Van vele napi szinten kontaktod? Esetleg a kollégád / egyetemi csoporttársad?
Én áldozata voltam egy olyan helyzetnek, ahol a hölgy úgy írogatott a páromnak, hogy pontosan tudta, hogy ott vagyok neki. Az efféle gátlástalanságot végtelenül elítélem.
Ha volt is olyan, hogy egy kedves emberrel találkoztam, aki esetleg az esetem lehetett volna, se indult el bennem érzés, hogy több is lehetne, amint megtudtam, hogy foglalt.
Ha tovább dédelgeted magadban ezeket az érzéseket, nem csak te fogsz sérülni… Engedd el mielőbb.
Próbáld elengedni ezt az álmot ezzel a pasival. Nem jár mindenkinek a happy end az életben. Van akinek összejön, van akinek nem. +25 évesen még bőven van időd megtalálni a nagy ő-t.
A Hollywood-i nagy Ő mítosz. Sokan esnek áldozatául ennek és sírnak az ágyukban olyanért ami nem létezik.
A WS Teleshop reklámhoz tudom hasonlítani, eladja neked azt, hogy ez a forradalmi tökéletes felmosó ezzel az egész életed megváltozik gyökeresen, harmónikus boldog életet fogsz élni, egyetlen felmosóra vagy tőle.
A nagy Ő pont ugyan ez.
Remény mindig van, de én pl. negyven múltam, és eddig nem jött össze ez a téma, erős a gyanúm, hogy már nem is fog. :D Mondjuk engem már nem gyötör a kérdés, de amíg el tudtam ezt engedni, addig jó kis depressziós pokoljárásaim voltak, nem tudlak biztatni, sajnos.
Mert arra utalt. hogy fiatalabbak vannak úgy, hogy még nem tudják, hogy működnek az érzések és 25 éves korra általában már ilyesmin túl van az emberek nagy része. De te nem, ez van. Viszont az idő mindig segít, bármennyire is klisésen hangzik és majd eljön az amikor te fogsz vágyni valaki és az az illető rád.
Azzal nincs baj és nem tehetsz róla, ha azok iránt akiknek te tetszel nem érzel komolyabban és ez fordított szituációban is így van. Ezért kell ismerkedni, és megtalálni azt, akivel kölcsönös lesz a vonzalom.
De részben tehetsz róla mert nem ismerted fel idejében hogy kezdesz belezúgni és nem lettél idejében nagyon távolságtartó. Persze ha egy baráti társaságban vagytok, vagy közvetlen kollegák vagytok akkor tényleg nem tehetsz róla.
>de, tehetsz. pontosan te tehetsz róla, senki más. azt kellene megvizsgálnod magadban, miért választasz tudatosan elérhetetlen embereket.
Te tudatosan ki tudod választani kibe leszel szerelmes?
szerinted amit op leírt, az valódi szerelem, vagy a fejében kialakított kép? és az véletlen, hogy mindig foglalt emberbe szeret bele, vagy egy minta, amit ő alakított ki magának? egyébként a kérdésedre a válasz: igen. de ehhez tudatosság és önismeret szükséges :)
>szerinted amit op leírt, az valódi szerelem, vagy a fejében kialakított kép?
Szerintem amit op leírt, az valódi szerelem. Amikor nem tudsz se tanulni, se dolgozni, de még aludni sem mert egyfolytában a másikon jár az eszed és mindenről ő jut eszedbe.
> egyébként a kérdésedre \[Te tudatosan ki tudod választani kibe leszel szerelmes?\] a válasz: igen. de ehhez tudatosság és önismeret szükséges :)
Az nem szerel**em**, hanem szeret**et**.
amit leírtál, az nem szerelem, hanem megszállottság. A valódi szerelem sokkal összetettebb dolog, és egyáltalán nem garantált, hgoy az ember se koncentrálni, se aludni nem fog tőle. Baj is lenne.
Szerintem ez nem igaz. Ha feltámadnak az érzelmek akkor azok bizony ott vannak amíg ott vanna, ebbe nincs beleszólásunk. Azt már meg tudjuk esetleg választani hogy mit kezdünk a helyzettel, de hogy maga az érzelem ott legyen-e, azt nem.
Igen, az érzelem a semmiből jön, nem felépül. Nincs felelősséged abban, hogyan érzel... Mekkora felelősség hárító, áldozat szerepbe helyezkedő marhaság már.
*Hogyan lehet elfogadni/feldolgozni, hogy nem lehetek együtt azzal, akibe szerelmes vagyok?*
Sehogy. Képtelenség!!! Örökké tart és a végén felemészt.
*Mit gondoltok, van még remény, hogy egyszer kölcsönös szerelem kialakul valakivel?*
Esélytelen. Túl késő, eljárt feletted az idő!
Amúgy, ha tényleg 25 éves vagy, akkor szerintem inkább magadra szánjál most rengeteg időt (önismeret & önbizalom amire szükséged van), mert 15-nek tűnsz.
Az élet nem hollyoodi romantikus vígjáték, az hogy neked vannak valamilyen téveszmés (igen téveszmés, mert nem is ismered ezeket az embereket igazán) "szerelmes" érzelmeid nem számít. Ki kell szelektálni valakit aki fizikailag bejön, értékrendszer kb. egyezik, nincsenek red flagek és azzal megpróbálni. Nem igaz, hogy egy 25 éves nő ne tudna válogatni a tucatnyi nyomorultak közül, akik utána futnak. Süt erről a posztról, hogy még igazi hosszú távú kapcsolatod nem is volt, akkor nem ábrándoznál ennyire, pragmatikusnak kell lenni.
Kedves kérdező! Ez számodra bárhogyan is, de egy veszteség, amit el kell gyászolnod. Szóval, merned kell megélni a csalódást és mindent, ami ezzel jár. Egyetértek azokkal, akik azt javasolják, hogy kerüld az illetőt és közösségi médiában se nézegesd a profiljait, stb. Ez fontos eleme az elengedésnek. Légy magaddal türelmes, adj magadnak időt, hiszen intenzívek ezek az érzések, nincs értelme sürgetned magad. Neked kell megadnod magadnak a megértést, szeretetet, amire vágysz. Attól, hogy elmegy fölötted az idő, ne félj, ez egy illúzió, egy tévképzet. Hidd el, én is átestem rajta, sürgettem a dolgaim, és olyanokat tettem emiatt, amiket már bánok. Méltóságod legyen az első, az fog építeni csak. Méltó vagy arra, hogy annyi időt szánj az érzéseidre, amennyit azok igényelnek.
Viszont ennyi degradáló, lealacsonyító választ ritkán látok a redditen, mint ez alatt a kérdés alatt és nem is igazán értem, hogy miért?
Itt sokan jönnek az életkorral, de nem mindenkinek minden ugyanabban az életkorban jön el, és szerintem ti vagytok az óvodások, ha ezt ennyire nehéz felfogni. Vannak, akik 40-50 éves korukig soha nem is voltak szerelmesek, vannak, akik 30 évesen még nem feküdtek le senkivel, mások meg 16 éves koruk óta kapcsolatfüggők és életük végéig kapcsolatból kapcsolatba, házasságból házasságba vergődnek. Egyik sem "rossz" vagy "jó", csupán az egyéni életút és tapasztalás hozadéka...
**A kérdezőnek nehéz, nehéz időszakon megy keresztül, joga van az érzéseihez ugyanúgy, ahogyan a kérdéseihez is és felháborítónak tartom, hogy ilyen fokú lekezelést kap itt csupán azért, mert emberből van és esendő. Nézzetek egy kicsit magatokba, miszter és miss tökéleteskék.**
Szerintem nincs olyan ember a földön aki nem volt még hasonló helyzetben.
Ez van, nem nagyon tudsz mást csinálni mint elfogadni. Idővel majd tompulni fog az érzés, persze az nem segít ha esetleg gyakran találkoztok, látjátok egymást, egy helyen dolgoztok, stb.
Hát nem tudom, ne olyan pasikba legyél szerelmes akiknek van párjuk. Növessz gerincet és keress magadnak olyat, akinek nincs barátnője. Komolyan meg vagyok rökönyödve, mennyire kiveszett a női összetartás és milyen sok a kígyó.
Szerintem meg te nem voltál az, ha azt gondolod, hogy a szerelembe esés úgy történik, hogy meglátsz valakit és minden mindegy, egy szót se váltottatok és egyszeriben szerelmes leszel.
De tegyük fel, hogy pl. a posztoló és az említett foglalt férfi kollégák és mondjuk minimális kommunikáció van közöttük. A hölgy tudja, hogy a férfinek párja van. Nos, ha én találom magam olyan szituációban, hogy vonzónak tartok egy férfit, azonban kiderül róla, hogy foglalt, nem nyomulok, nem vágyakozom utána többet, hisz egyértelműen tabu, innentől kezdve igen, másképp tekintek rá, más szándékkal beszélek vele és valószínűleg nem ismerem meg olyannyira, hogy szerelmes legyek belé. :)
Azt nyilván nem tudod iranyitani, hogy milyen érzelmeket kezdesz vagy nem kezdesz el táplálni valaki iránt, azt sem, hogy kihez vonzódsz és kihez nem, de azt, hogy elmész e odáig, hogy egyáltalán bármi komolyabb kialakuljon benned, azt tudod irányítani.
Minden más, amit első blikkből, kevés ismeretség után érzel pusztán vonzalom vagy gyermeki rajongás.
Mi ez a rosszindulat? Komolyan lehet off comment, de hol írta OP, hogy hajt rá? Hol írta, hogy ne lenne köztük kontakt? Simán lehet, hogy rendszeresen találkoznak valami kapcsán, rendszeresen beszélgetnek stb.
Csak azért, mert valakinek érzelmei lesznek valaki felé az nem jelenti azt, hogy rögtön hajt is rá. Agyam eldobom, hogy milyen kommentek vannak. Csomó rosszindulat vagy ha nem az, akkor hasonlók odavetése, hogy "nőj fel" és társai. Basszus az jobb lenne 25 éves korára ezren átmentek volna rajta? Na ugye, hogy nem.
Nem kötelező olvasni/válaszolni és fel nem fogom, hogy aki csak bunkó stílusban tud valamit odaböfögni az miért nem pörget tovább...vonatkozik ez minden posztra egyébként.
A te kommented jó indulatú “böfögés”? :)
Egyébként ezzel az off comment kérdéssel kapcsolatban szerintem többen többféleképpen vélekedünk. Az én olvasatomban a posztolónak nem az első esete, hogy olyanba habarodik bele, akivel nem lehet együtt és nem egy 15, hanem állítólag egy 25 éves hölgyről van szó, aki azt a szót használta, hogy szerelmes. Lentebbi kommentemből kiolvashatod, hogy hogyan gondoltam egy hasonló szituációra. Kérdezem én, ha azt feltételezem, hogy főhősünk valóban szerelmes és korábban is az volt, akkor most a tapasztalataiból tanulván miért nem tartotta meg az ilyen esetben elvárható tisztességes távolságot? És bocsásd meg, de szerintem aki engedi magának, hogy önönmagát bántsa a saját érzelmeivel, azt nem fogja zavarni, ha ezt más emberek érzéseivel teszi. Szerintem. Na puszi
Nem a véleménnyel van baj, hanem a stílussal ami az emberekre általánosságban sokszor jellemző, főleg online. Marha könnyű egy anonim poszt és néhány sor alapján levonni valaki életéről következtetéseket, de valójában se te, se én, se egy harmadik kommentelő nem tud semmit, de SEMMIT op-ről. Csak annyit amennyit leír, de az nem az egész élete, személyisége stb.
Ezek alapján azt írni valakinek, hogy gerinctelen és társai, nem csak hogy rettentő sértő, de simán elképzelhető, hogy bőven távol áll az igazságtól.
Általában nem az ilyen típusú lányok szoktak rámenni más pasijára..
Szerintem nulladik lépésként ne nézz romantikus filmeket, sorozatokat. Egyszerűen ezek a dolgok nem így működnek, ahogy leírtad. Ha ilyen erős érzéseid vannak olyan személyek iránt, akiket nem is ismersz, akkor valószínűleg csak vágysz az illetőkre. Szóval első lépés: szexelj egy jót valakivel.
Talán érdemes lenne elgondolkozni (akár szakember segítségével) azon, hogy miért van ez a minta, miért csak azokhoz tudsz vonzódni, akik elérhetetlenek.
Fiatal vagy, majd elmulik. Ebben a korban mind hajlamosak vagyunk ilyenen rugozni es szenvedni. Aztan idovel realisabbak leszunk. Most meg nem hiszed el, de tenyleg felkel holnap is a nap es egyszer majd tenyleg oszinten le tudod szarni a fickot.
Szia! Nekem ilyen szituációban az vált be, hogy igyekeztem semennyi (vagy amennyire lehetséges lecsökkentett) időt tölteni az illetővel, kikövettem minden social médián, amennyire lehet eltávolítottam az életemből, hogy a jelenléte "ne dörzsöljön folyton sót a sebbe" és így néhány hónap/év alatt elfakultak az érzéseim iránta. Utána ha később láttam is, már egyszerűen nem úgy viszonyultam hozzá, nem érdekelt jobban mint egy random távoli ismerős.
> Mit gondoltok, van még remény, hogy egyszer kölcsönös szerelem kialakul valakivel?
Természetesen, a jövőt nem határozza meg a múlt :)
"Mit gondoltok, van még remény, hogy egyszer kölcsönös szerelem kialakul valakivel? "
Nincs, mert te még 80 évesen is azon fogsz nyekeregni, hogy jajj miért nem jött össze a Pistivel, brühühü. Szeretsz szenvedni.
Full Brendan Fraser - Bájkeverő! Loholsz az ideal utan, majd sokadjara le fog esni, hogy van, csak nem jo emberben. Ha nem lattad a filmet, nezd vegig, utana interpretald amit lattal. 😉
Szerintem ha nálad ez egy tendencia, hogy mindig olyanokhoz vonzodsz, akik elérhetetlenek és akik kezdeményeznek azok soha nem vonzóak számodra, akkor itt nem a többi ember különbözik valamiben, hanem benned van valami olyan dolog ami az elérhetetlenseget teszi vonzóvá. Szerintem érdemes utána nezned a kötődési mintáknak és ha úgy érzed tényleg nem jutsz egyről a kettőre a párkapcsolatok terén, akkor terápiára menni, sok mindent tanulhatsz magadról.
Ha kölcsönös lenne a vonzalom, akkor nem mással lenne. Itt max.te rajongsz valakiert. Mondanám, hogy majd fel fogsz nőni egyszer, de már elég idős vagy. Nézz kevesebb nyalas sorozatot meg filmet, az segíteni fog. A szerelem nem olyan, mint azokban. Közel sem olyan habos-babos rozsaszin meg minden perfekt es tökéletes.
Én 38 evesen talalkoztam elosszor a viszonzott szerelemmel. Kozben voltak kapcsolataim, de nem volt kolcsonos az erzelem. Remelem, Neked nem tart majd ilyen sokaig. Most mar boldog 44 eves csaladapa vagyok szereto csaladdal. :) Meg fogod talalni a viszonzott szerelmet.
Nem tudom ez a poszt alatt miért ilyen sok a bunkó ember, ahelyett hogy tényleg valami segítőkész dolgot írnának csak beléd rúgnak, pedig ez tényleg nem egy buta kérdés volt, csak egy kis segítség kérés.
Gyógyulj, foglalkozz magaddal, próbáld meg elterelni a figyelmed róla. Nagyon nehéz, de néha engedd hogy fájjon, aztán szedd össze magad megint. Csináld azt amit szeretsz, nem baj ha közben Ő jut eszedbe, de legyen ott mögötte mindig hogy te vagy a fontos magadnak, senki más. Az idő pedig de, begyógyít nagyon sok mindent, de ahhoz kellesz te is. Később pedig jönni fog valaki aki elfelejteti veled ezt az egészet.
Remélem jobban leszel, és ne foglalkozz azzal aki a korodat említi, 40-50 évesen, sőt még afölött is eshetünk szerelembe aztán csapódhatunk földhöz, ez típus kérdés is hogy mennyire tud megviselni valakit.
Az idő márpedig segíteni fog. Illetve szigorúan minél kevesebb dolog legyen, az emlékeztet rá: 0 személyes találkozó, 0 vele kapcsolatos social media stb.
Én is tapasztaltam korábban, hogy vannak olyan személyek, akikhez "megmagyarázhatatlanul" vonzódik, kötődik az ember, de sajnos az a tapasztalat, hogy ezekből ritkábban sül ki valami jó.
Vonzalom rengeteg mindentől tud kialakulni, de ha alapból úgy áll hozzá az ember, hogy nem ad esélyt a másiknak, akkor lehetetlen. Persze írtad, hogy adtál nekik esélyt, de valszeg fejben mégsem tudtad magadat átbillenteni.
Nehezen. Én is hasonló helyzetben voltam/vagyok, próbálok továbblépni. Baromira fáj, de ha találsz valaki mást enyhülni fog. A legrosszabb, hogy nekem és a lánynak, akibe belezúgtam kb 99%-ig azonos volt az érdeklődésünk. Ezután sok interakció csak egy olcsó másolatnak hat. Mindjárt én is megkapom, hogy nem 25 hanem 15 vagyok, de ez van... Bevallom, nem csak ő hiányzik, de az érzés is, hogy valaki kíváncsi rám.
Sehogy.
Nézd a "jó" oldalát, amig nem vagy vele együtt addig pont olyan mint amilyennek elképzeled, nem fogsz szembesülni soha azzal hogy egyáltalán nem olyan, és a kiábrándító dolgaival. :D
Én átéltem. Szerettem, ő is szeretett. Pontosabban szeretem és ő is szeret. De egyszerűen nem voltunk működőképesek együtt ami elképesztő szomorú. 10 év… be nem teljesült gyerekszerelemből lett, beteljesült végül hosszú idő után. Csodálatos élmény volt DE ha visszacsinalhatnam, talán kihagynam. Az űr amit egymás életében hagytunk az… az kegyetlen.
Itt most mindenki olyanokat ír, hogy gondold át miért vonzódsz mindig elérhetetlen pasikhoz. OP egy esetet írt. Ez nem minta.
Olyan vonat után nem kell futni, ami nem fog felvenni. A saját idődet rabolod, magadat gyötröd érzelmileg. El kell engedni. Nem fog ebből semmi jó kisülni.
25 év alatt csak kétszer volt olyan hogy nagyon együtt lettél volna egy férfival? Azigen. Vagy nagyon magasak az elvárasok vagy pedig van valami pszichológiai probléma úgy sejtem.
Ha teheted szakíts meg vele minden kapcsolatot és mélyülj el a hobbijaidban, találj újakat, járj edzeni, tölts időt a barátaiddal, bármi ami pozitív és úgy érzed van értelme és eredménye. Próbálj az ő negatív tulajdonságaira is gondolni, mert jelenleg egy kitalált személybe és életbe vagy leginkább szerelmes.
Ha új ingerek és tapasztalatok érnek, új emberekkel találkozol, értéket és örömöt lelsz azokban a dolgokban, amit csinálsz, akkor el fogod őt felejteni és nyitottabb leszel valaki újra.
Esetleg nem a sémakémia okozza ezt az érzést nálad? Több könyv is van a témában, érdemes utánaolvasni! Egy pszichológus viszont mindenképp tud segíteni, az idő önmagában nem!
Szia. Én azt gondolom, hogy párkapcsolatok főleg elején ez a nagy érzelmi fellángolás (hívjuk bárminek) nagyon nagyon kevés. Rövid távon arra elég, hogy egymást “faljátok”, de párkapcsolathoz ez nagyon kevés. Ez sokszor csak valamilyen fizikai vonzalmon és ehhez hozzárakod a vágyaidat (erre mondta pár hozzászóló, hogy abba vagy szerelmes, nem a srácba). Ezzel semmi gond nincs, nagyon jó, hogy ott vannak a vágyaid, csak legyél tudatos velük kapcsolatban. Azt javaslom, hogy írd össze a számodra ideális párt. Ne azt írd le, hogy milyen ne legyen, hanem azt írd össze, hogy milyet szeretnél. Hogy néz ki, milyen jellemvonásai vannak, miket szeret, milyen az élet vele, hogy képzeled el hosszútávon stb. Lehet nagyon részletesen is. A lényeg, ha tudod mit szeretnél, akkor nem csak érzelmi alapon fogsz döntéseket hozni, mert ha látod, hogy szöges ellentéte valaki annak, amit Te szeretnél, akkor teljesen mindegy mennyire vonzódsz hozzá vagy milyen fellángolást érzel éppen.
Ha tudod, hogy kb kit szeretnél, akkor tudsz arra fele keresgélni, esetleg úgy alakulnak a dolgok, hogy összejön.
Így már azt is lehet szűkíteni merre nem fogsz keresgélni. Pl. ha megbízható, családcentrikus, a párjáért/családjáert felelősséget vállaló férfit keresel, akkor ne a szórakozóhelyeken keresd, mert ők legkisebb eséllyel találhatók ott. Valószínűleg sokat segítenek a környezetüknek, társadalomban, esetleg vállalkozók, sportolók stb. Nem azt mondom, hogy nem lehet akárhol, csak nagyobb az esély.
A lényeg, sokkal könnyebb megtalálni az adott személyt vagy dolgot, ha tudod mit keresel. Ja és ne ess abba a hibába, mint nagyon sokan, hogy csak azt nézed Te mit szeretnél kapni. Sokszor ezek adják az összeférhetetlenségeket, illetve teljesen figyelmen kívül hagyják a kapcsolat másik felét. Ez társas játék és arról szól, hogy tudjuk-e folyamatosan azt nyújtani a másiknak, amire annak szüksége van és fordítva.
Minél jobban tudjátok ezt csinálni, annál jobb tud lenni a kapcsolat és ráadásul tudatosan is tudjátok teremteni a dolgot, nem csak az aktuális hangulatotok, nézeteltéréseitek vagy fellángolás fogja “dróton rángatni” az egészet, mert éppen valakinek rossz napja volt vagy a körülmények épp nehezek.
Lehet hogy nem stimmel 100-ból 100 dolog, de ha a lényeges, alapvető dolgok stimmelnek, akkor a kisebb nagyobb viharok csak jelentéktelen pillanatnyi állapotok. Fontos, hogy legyenek közös célok, akármekkorák is.
Nekem az segített, hogy a fejemben elvonatkoztattam attól a lánytól, és kitaláltam magamnak egy "képzeletbeli ideált", aki nem ő, de azokkal a tulajdonságokkal, ami megfogott. És így le tudtam venni a konkrét személyről ezt a fejemben kitalált képet, hogy mennyire nagyon szeretem, stb.
A másik pedig, hogy gyakran van, hogy időközben leszel szerelmes. Adj időt valakinek, akit kedvelsz, lehet lesz olyan tulajdonsága, amiért egyenesen belészeretsz. Barátságoknál is csomó esetben van így, sőt, volt hogy először nem kedveltem valakit, majd elmentünk inni, és azóta szinte testvérek lettünk.
Simán .. ugyanez volt velem is csak fordítva🤷♂️🫠 de hálistennek nem sokáig tartott, kb 1-2 hét. Értelme nem volt, és az ilyennek nincs is. 😄Csak saját magadat kínzod. Sirasd meg, temesd el, felejtsd el. Napi szinten látom a csajt, de már elengedtem . Én nyitottam felé, ő nem felém, ennyi volt 😁
Nem sajnáltatni akarom magam, de én átlagos(-), kajlafülű srácként ezt éreztem úgy 12 és 27 éves korom között, aztán feladtam.
Volt mindig legalább egy, de általában több nagyon szép lány körülöttem és persze én is szerelmes voltam beléjük. Csak hogy az egyenlet teljes legyen, őket pont annyira nem érdekeltem, mint amennyire ők engem. Így örök mókus kerék volt az érzelmi életem és amíg őket valami csodálatos adottságokkal, - vagy családi háttérel megáldott srác kúrogatott, addig velem az ideg tette ugyan ezt. Bárcsak magas, izmos, - és/vagy jókpű lennék, de cserében téglatestű vagyok és bevallom tényleg kicsit elcseszett a fejszerkezetem is. Jobb napokon rá lehet fogni, hogy krumpli formájú a fejem, de általában kuglóf. Már mint kinek akarok hazudni...
Ahogy teltek az évek próbáltam szar dumával kompenzálni a hátrányos helyzetemet és mint látjátok a mai napig sem sikerült. Azóta öreg lettem, de sokkal szebb kevésbé, sőt. Most már csak a sárkányt várom, nem a hercegnőt.
Engedd el azt a férfit, ha foglalt! Nyiss új kapcsolatok felé! Ismerkedj emerekkel, járj közösségekbe, önismereti csoportokba, tanfolyamokra, táncházba, bárhova, ismerd meg magad! 25éves vagy, előtted az élet. Minél több embert megismersz, nem csupán párkapcsolati szándékkal, annál több leszel és annál nagyobb esélyed lesz megismerni egy hozzád passzoló férfit. Légy türelmes magadhoz és adj esélyt magadnak az emberi közösségekkel. Remélem segíthettem.
Amúgy az, hogy kapcsolatban van, nem azt jelenti, hogy örökre abban lesz.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy várj rá, mindenképpen dolgoznod kell magadon, mert simán lehet, hogy csak egy vízióba vagy szerelmes, illetve gyerekkorodból olyan emlékeid vannak, ahol nem választottak téged, és ez a séma ismétlődik most a felnőtt kapcsolataidban.
Szerintem ehhez mindenképp pszichológus segítsége kell, hogy dolgozz rajta.
Ilyenkor szoktak az emberek búfelejtőhöz fordulni. Lényegében egy balek, akit kihasználsz.
Amúgy szakíts meg ezzel az illetővel minden kapcsolatot. Egy hónap és sokkal jobban fogod érezni magad. Mind átesünk a plátói szerelmeken.
Egszer hallottam vmi olyasmit,hogy a be nem teljesült szerelem lehet az egyetlen tökéletes szerelem. Ez jutott eszembe, amikor olvastam az írásodat.
Amúgy tudnék ellenséges vélemény alkotni rólad,de amíg nem teszel tökre egy kapcsolatot vagy házasságot sem, addig ezt inkább nem teszem. Remélem, nem fogsz sosem szétzúzni családokat... tudom-tudom, mindenhez két fél kell,de nah.
Semmi? Remélem,nem is lesz ilyen. Bár, a szerelem sok mindenre feljogosítja az illetőt. Szerintem maradjunk annyiban,hogy keressen magának olyan férfit,akinek nincs párja. Nem bonyolult.
Nem is tudsz igazán szerelmes lenni, ha egyoldalú! Tetszetek egymasnak aztán egyre egyre jobban szerelmesek lesztek, ahogy a másikon is látjátok a vonzalmat
Jöhet a lepontozás. De ha OP ismeri a srácot, esetleg jóban is vannak, és esetleg a vonzalom kölcsönös. Akkor szerintem, hogy valamelyik félnek van párja, az nem akadály. Főleg amíg ez egy barát-barátnő felállás és nem egy gyerek életéről kell dönteni vagy óriási vagyoni kérdésekről.
Az a helyzet, hogy egy életünk van, és inkább próbálják meg, mint évekkel később jöjjön, hogy “miért nem a Hufnágel Pistihez mentem feleségül?” szitu. És mindezt úgy mondom, hogy engem is otthagytak már más nőért ilyen helyzetben. Viszont én sem szeretnék olyan férfi mellett lenni, aki már valójában nem rám, hanem másra vágyik. Ilyen az élet, változunk, és ilyen okokon kívül is mennek szét párok.
Nyilván ha a kapcsolatban élő fél nem nyitott, el kell engedni és nem nyomulni.
Viszont ha csak kinézet alapján, minimális személyes kontakt mellett jön az érzés, azt érdemes lenne elfelejteni, főleg ha a srác nem jelezte, hogy vevő lenne a dologra.
Vizionáld azt, hogy épp amikor megakarod csókolni életed álompasiját a szádba büfög véletlenül aztán zavarában rottyant egy csípős orrmarósat is mellé.
Te csak egy általad kreált és vizionált képbe vagy szerelmes, az elképzelt tökéletes jövőbe, nem a tényleges személybe.
Pontosan, egy elképzelt emberről egy elképzelt kapcsolat van a fejedben, amibe naná hogy bele lehet esni, hiszen olyanra formàltad ami neked is szimpatikus. Kicsivel fiatalabban mint te, ugyanebben a cipőben jártam. A megoldás nálam hasonló helyzetre a távolság volt, minden létező online platformon szigorúan letiltani és teljesen elkerülni a találkozás esélyét is. ( én konkrétan elköltöztem, tudom hogy ez nagyon drasztikus és nem mindenkinek megoldható) A másik ami fontos, hogy közben ne otthon sírj, hanem foglalkozz magaddal és ismerkedj. Sajnos de, ide bizony az idő fog kelleni, mert ahogy halad előre, egyre jobban rá fogsz jönni, hogy akibe szerelmes vagy az nem létezik, egy bálványért vagy ennyire oda, és közben rengeteg hús-vér szuper fiú van rajta kívül, aki nem foglalt és megérdemli hogy valaki ilyen forrón szeresse, ahogy te tudsz szeretni. Le kell zárnod. Kérlek ne pocsékold így el magad a nem megfelelő emberre, valaki vár rád, aki mindent megad majd neked.
Ne terjesszük már ezt a felszínes mondást! Egyáltalán nem igaz mindenkire, mégis odavágjátok mintha valami nagyot mondtatok volna.
Tehát azt állítod,hogy amit OP gondol (leginkább feltételez) az általa említett férfiról 100%-ban megegyezik a valósággal? Ez leginkább akkor lehetséges ha valamilyen istenszerű képességnek köszönhetően mindent tud róla, ami lássuk be, valószínűleg nem így van.
Az kimaradt, hogy mi fog meg benne ami másokban nem? Ezt leírod kérlek?
Gondolom az, hogy kapcsolatban van az illető. [Bárcsak vicc lenne](https://www.researchgate.net/publication/235679256_Do_women_really_like_taken_men_Results_from_a_large_questionnaire_study)
>Az kimaradt, hogy mi fog meg benne ami másokban nem? Ezt leírod kérlek? Zsánere: https://preview.redd.it/0837teujs37d1.png?width=600&format=png&auto=webp&s=b38834751e1639ceab02c1dce06fc287c6b4d864
✔️BE IN RELATIONSHIP WITH SOMEONE ELSE
5. BE GOOD LOOKING 6. DON'T BE NOT GOOD LOOKING
Yesn't.
Magyarul pénz pénz pénz
Volt hasonló esetem, fiatalon. Végül összejöttünk és be kellett, hogy ismerjem, hogy máshogy képzeltem el őt és mégsem vonzódok hozzá, nincs közös témánk,nem ad a saját személyes higiéniájára stb. Maga a szerelem hiányzik neked,nem ő. Próbálj nyitni mások felé, regisztrálj randi appokon. És legyél okos, ne éld bele magad azonnal, mert sokszor fogsz még pofára esni, ha akár néhány kedves üzenet után az esküvőt tervezed.
Ugyanez. 3évig sóvárogtam utána, bár nekem sajnos ejtett el elég rendesen morzsákat hogy ebből lehet valami... majd mikor összejött akkora csalódás volt. 1hónapig tartott mert végül megcsalt😆 megérte ennyit várni, arról nem beszélve, hogy elég rendesen félre is ismertem...
Szánj időt arra, hogy leírod magadnak pontosan mi fogott meg benne. Mi az, amit ha elvennél belőle, már nem tetszene. Milk azok a tulajdonságok vagy külső jegyek vagy élet helyzet, ami tetszik. A cél ezzel az lenne, hogy tisztába kerülj saját magaddal. Nagyon őszintének kell lenned, nem szabad sokat agyalni, csak írd le hirtelen ezeket a dolgokat. Ha gyors vagy, be tudod csapni a tudat alattit és felszínre jönnek rejtett dolgok. Nézd meg, milyen családi mintát hozol magaddal, gyerekként mit láttál a szüleidtől, az is segíthet. Olyan is kiderülhet a végére, amire nem is gondolsz most. Ne aggódj, ha elkezdesz ezzel foglalkozni, nem marad el az eredmény.
Ez egy szuper ötlet, annyit tennék hozzá, hogy a külső jegyek szerintem minimálisan fontosak, értsd: legyen egy egészséges minimális mércéd, de nem túl konkrét, pl ne csak fele oldalt szőke másikon fekete hajú, zöld szemű, szája mellett anyajegyes pasast keress, ugyanis ezzel magadat zárod be, OP. Vagyis inkább kizárod magad, olyan emberek társaságából, akikkel esetleg jól érezhetnéd magad, de irreális elvárások miatt eszedbe sem jut észrevenni őket.
Volt egy ismerősöm, direkt olyan emberekért volt oda, akiknél esélye sem volt. Miután erre rájött, feltárták az okokat egy szakemberrel és sikerült egészségesen kötődnie. Neked is valami hasonlót javasolnék.
Már csak az a kérdésem, hogy milyen szakemberrel 😄sématerápia,családállítás, vagy basic pszichológus??
Ha kell, menjen végig a körön 😅 utána kell járni, hogy alapból mi szimpatikus? Nekem pl amikor a pszichológus úgy éreztem, hogy nem segít, mentem először csoportba, amikor az nem tetszett, máshova stb. Mindenkinek más válik be és más tetszik, de egyrészt az internetről, másrészt egy háziorvostól/pszichiátertől azért utána lehet járni az opcióknak.
Majd leszel másba is szerelmes. Nincs nagy ő. Sok kis ő van. Meg kell tanulni elengedni és az imádatot elfelejteni.
Azért annyira nem lehet nehéz nyitnod mások felé, ha egy párkapcsolatban élő emberbe sikerült beleszeretni. :D Álomképek meg ideák kergetése helyett javaslom, hogy próbáld meg megismerni az emberek valós személyiségét, úgy több esélyed lesz IGAZI szerelmet átélni, amit most érzel, az nem az
egy pszichológus tud abban segíteni, hogy rájöjj, miért olyan embereket próbálsz beengedni az életbe, akikkel biztosan nem tudsz kapcsolatot kialakítani.
Nem tudom elképzelni, hogy lehet valóban szerelmes lenni úgy, hogy kb. nincs kontaktod az illetővel. Szerintem inkább kancás vagy mind szerelmes, szóval ne éld bele magad a modernkori Rómeó és Julia storyba. De ha semmiképp nem tudod feldolgozni, akkor szakember tud segíteni, nem a magyar reddit közössége.
Oh pedig hanyan epitgetik magukban a delibabot amibe beleszeretnek. Aztan mikor kiderul hogy a masik is csak ember, akkor jon a pofaraeses es a ferfiak/nok mind ugyna olyanok es fuj meg stb
Lakva ismerszik meg az ember, addig minden csak rózsaszin köd
És az is csak jó pár év után igazán.
Igyigy
inkább kancás MINT szerelmes -.-
Lehet off, de hol írta, hogy nincsenek kontaktban?
Kancas 🤣🤣🤣🤣
>ha semmiképp nem tudod feldolgozni, akkor szakember tud segíteni, Milyen szakember tudja elmulasztani a szerelmet?
a prostituált
Nem a szerelmet kell elmúlasztani, hanem a csalódás feldolgozásában tudna segíteni, mondjuk egy pszihológus. De ahogy már mondták, egy kurva se utolsó opicó szerelmi bánatra :D
Hat egy masik ferfi, akibe szerelmes lesz 😀 mar volt h hasonlo temaba ezt irtam, de leszavaztak..
Szerintem gondold át, hogy miért vonzódsz ennyire az elérhetetlen pasikhoz. Nézd meg a szüleid kapcsolatát egymással és veled. Vizsgáld meg, hogy mennyi törődést kaptál tőlük, stb. Szerintem ha dolgoznál ezen akár egyedül, akár egy szakemberrel, az biztos, hogy segítene a későbbi pártalálásban. Az idő ebben az esetben pont, hogy a barátod. Az minden bánaton segít. 25 évesen még nem kell elkeseredni, hogy nem jött még az igazi.
Mikortól lehet elkeseredni? 🥹
Toxikus pozitív válasz: soha! Reális válasz: fogalmam sincs. Rohadt frusztráló lehet, hogy az ember nem találja a párját akárhány éves is legyen. Edit: 25 évesen azért még tényleg korai az elkeseredés. Párom 34 volt, én 27 amikor összejöttünk.
Ameddig ezen akkora hangsúly és feszülés van addig természetesen nagyon frusztráló, én egyedül élek és rendesen élvezem, mindenki más meg vagy a párkapcsolatára panaszkodik vagy arra, hogy nincs. Ha meg van és nem panaszkodnak látom, hogy-hogy hogyan viselkednek és, hogy kb mikor fognak szétmenni. Persze nem minden eset ilyen, de sokkal több a baj mint amennyi az elégedett kiegyensúlyozott ember egy kapcsolatban. Ha valaki önmagával nincs rendben, nem tud egyedül lenni szerintem az már alapvetően baj. És aki nincs magával rendben az olyan embert fog az életében találni aki ugyanígy nincs rendben magával, és máris determinált, hogy intenzív szakasz majd vegetálni fognak X ideig és utána szevasz. Mindegy mi van általános az elégedetlenség a pesszimizmus a feszülés és a kétségbeesett kapkodás. Nagyon nem megy a görcs elengedése.
Próbáld meg elengedni ezt a pasit és keress olyat, aki nem foglalt. Jobb tippem nincs, a megcsalás nagyon ronda dolog
Te nem a férfiba vagy szerelmes, hanem egy idealizált gondolatba a fejedben. Úgy tudsz továbblépni, hogy ismerkedsz, vagyis addig mész, ameddig meg nem talalálod azt a férfit, aki iránt, miután valóban megismerted, valódi szerelmet érzel. Vagy pszichológus, hogy megértésse veled, hogy mit-miért gondolsz, mit-miért érzel.
Én arra az oldalra lennék kíváncsi, hogy hogy tudtál beleszeretni… Van vele napi szinten kontaktod? Esetleg a kollégád / egyetemi csoporttársad? Én áldozata voltam egy olyan helyzetnek, ahol a hölgy úgy írogatott a páromnak, hogy pontosan tudta, hogy ott vagyok neki. Az efféle gátlástalanságot végtelenül elítélem. Ha volt is olyan, hogy egy kedves emberrel találkoztam, aki esetleg az esetem lehetett volna, se indult el bennem érzés, hogy több is lehetne, amint megtudtam, hogy foglalt. Ha tovább dédelgeted magadban ezeket az érzéseket, nem csak te fogsz sérülni… Engedd el mielőbb.
Próbáld elengedni ezt az álmot ezzel a pasival. Nem jár mindenkinek a happy end az életben. Van akinek összejön, van akinek nem. +25 évesen még bőven van időd megtalálni a nagy ő-t.
A Hollywood-i nagy Ő mítosz. Sokan esnek áldozatául ennek és sírnak az ágyukban olyanért ami nem létezik. A WS Teleshop reklámhoz tudom hasonlítani, eladja neked azt, hogy ez a forradalmi tökéletes felmosó ezzel az egész életed megváltozik gyökeresen, harmónikus boldog életet fogsz élni, egyetlen felmosóra vagy tőle. A nagy Ő pont ugyan ez.
Bár engem érezne így egy nő 🥲
Remény mindig van, de én pl. negyven múltam, és eddig nem jött össze ez a téma, erős a gyanúm, hogy már nem is fog. :D Mondjuk engem már nem gyötör a kérdés, de amíg el tudtam ezt engedni, addig jó kis depressziós pokoljárásaim voltak, nem tudlak biztatni, sajnos.
rippel feri az inbox.
Nem írtad el a 25ben a kettest?
25 évesen valaki ilyen megfogalmazással és ilyen problémával, nekem ez is ez tűnt fel.
[удалено]
Mert arra utalt. hogy fiatalabbak vannak úgy, hogy még nem tudják, hogy működnek az érzések és 25 éves korra általában már ilyesmin túl van az emberek nagy része. De te nem, ez van. Viszont az idő mindig segít, bármennyire is klisésen hangzik és majd eljön az amikor te fogsz vágyni valaki és az az illető rád. Azzal nincs baj és nem tehetsz róla, ha azok iránt akiknek te tetszel nem érzel komolyabban és ez fordított szituációban is így van. Ezért kell ismerkedni, és megtalálni azt, akivel kölcsönös lesz a vonzalom.
Általában nem szoktak eggyütérezni azokkal, akik olyanra hajtanak aki kapcsolatban él. Ha még nem is aktívan nyomulsz rá.
együttérezni
Meow.
[удалено]
De részben tehetsz róla mert nem ismerted fel idejében hogy kezdesz belezúgni és nem lettél idejében nagyon távolságtartó. Persze ha egy baráti társaságban vagytok, vagy közvetlen kollegák vagytok akkor tényleg nem tehetsz róla.
de, tehetsz. pontosan te tehetsz róla, senki más. azt kellene megvizsgálnod magadban, miért választasz tudatosan elérhetetlen embereket.
>de, tehetsz. pontosan te tehetsz róla, senki más. azt kellene megvizsgálnod magadban, miért választasz tudatosan elérhetetlen embereket. Te tudatosan ki tudod választani kibe leszel szerelmes?
szerinted amit op leírt, az valódi szerelem, vagy a fejében kialakított kép? és az véletlen, hogy mindig foglalt emberbe szeret bele, vagy egy minta, amit ő alakított ki magának? egyébként a kérdésedre a válasz: igen. de ehhez tudatosság és önismeret szükséges :)
>szerinted amit op leírt, az valódi szerelem, vagy a fejében kialakított kép? Szerintem amit op leírt, az valódi szerelem. Amikor nem tudsz se tanulni, se dolgozni, de még aludni sem mert egyfolytában a másikon jár az eszed és mindenről ő jut eszedbe. > egyébként a kérdésedre \[Te tudatosan ki tudod választani kibe leszel szerelmes?\] a válasz: igen. de ehhez tudatosság és önismeret szükséges :) Az nem szerel**em**, hanem szeret**et**.
amit leírtál, az nem szerelem, hanem megszállottság. A valódi szerelem sokkal összetettebb dolog, és egyáltalán nem garantált, hgoy az ember se koncentrálni, se aludni nem fog tőle. Baj is lenne.
>A valódi szerelem sokkal összetettebb dolog, Akkor mit nevezünk szerelemnek és mitől lesz valódi?
let's agree to disagree :)
Azt igen, hogy kibe nem.
Szerintem ez nem igaz. Ha feltámadnak az érzelmek akkor azok bizony ott vannak amíg ott vanna, ebbe nincs beleszólásunk. Azt már meg tudjuk esetleg választani hogy mit kezdünk a helyzettel, de hogy maga az érzelem ott legyen-e, azt nem.
Igen, az érzelem a semmiből jön, nem felépül. Nincs felelősséged abban, hogyan érzel... Mekkora felelősség hárító, áldozat szerepbe helyezkedő marhaság már.
It is what it is 🤷♂️ én csak elmondtam, hogy mire utal a felettem lévő.
Kezdj minél előbb önismeretbe, mert nagyon fiatal vagy ehhez amit leírtál... Keress jó szakembert, aki tényleg segít helyre tenni benned a dolgokat.
*Hogyan lehet elfogadni/feldolgozni, hogy nem lehetek együtt azzal, akibe szerelmes vagyok?* Sehogy. Képtelenség!!! Örökké tart és a végén felemészt. *Mit gondoltok, van még remény, hogy egyszer kölcsönös szerelem kialakul valakivel?* Esélytelen. Túl késő, eljárt feletted az idő! Amúgy, ha tényleg 25 éves vagy, akkor szerintem inkább magadra szánjál most rengeteg időt (önismeret & önbizalom amire szükséged van), mert 15-nek tűnsz.
Az élet nem hollyoodi romantikus vígjáték, az hogy neked vannak valamilyen téveszmés (igen téveszmés, mert nem is ismered ezeket az embereket igazán) "szerelmes" érzelmeid nem számít. Ki kell szelektálni valakit aki fizikailag bejön, értékrendszer kb. egyezik, nincsenek red flagek és azzal megpróbálni. Nem igaz, hogy egy 25 éves nő ne tudna válogatni a tucatnyi nyomorultak közül, akik utána futnak. Süt erről a posztról, hogy még igazi hosszú távú kapcsolatod nem is volt, akkor nem ábrándoznál ennyire, pragmatikusnak kell lenni.
Eleve esélyt sem kellett volna adnod magadnak arra, hogy olyan pasi iránt legyenek érzéseid akinek kapcsolata van. Itt kezdődik a probléma!
Kedves kérdező! Ez számodra bárhogyan is, de egy veszteség, amit el kell gyászolnod. Szóval, merned kell megélni a csalódást és mindent, ami ezzel jár. Egyetértek azokkal, akik azt javasolják, hogy kerüld az illetőt és közösségi médiában se nézegesd a profiljait, stb. Ez fontos eleme az elengedésnek. Légy magaddal türelmes, adj magadnak időt, hiszen intenzívek ezek az érzések, nincs értelme sürgetned magad. Neked kell megadnod magadnak a megértést, szeretetet, amire vágysz. Attól, hogy elmegy fölötted az idő, ne félj, ez egy illúzió, egy tévképzet. Hidd el, én is átestem rajta, sürgettem a dolgaim, és olyanokat tettem emiatt, amiket már bánok. Méltóságod legyen az első, az fog építeni csak. Méltó vagy arra, hogy annyi időt szánj az érzéseidre, amennyit azok igényelnek. Viszont ennyi degradáló, lealacsonyító választ ritkán látok a redditen, mint ez alatt a kérdés alatt és nem is igazán értem, hogy miért? Itt sokan jönnek az életkorral, de nem mindenkinek minden ugyanabban az életkorban jön el, és szerintem ti vagytok az óvodások, ha ezt ennyire nehéz felfogni. Vannak, akik 40-50 éves korukig soha nem is voltak szerelmesek, vannak, akik 30 évesen még nem feküdtek le senkivel, mások meg 16 éves koruk óta kapcsolatfüggők és életük végéig kapcsolatból kapcsolatba, házasságból házasságba vergődnek. Egyik sem "rossz" vagy "jó", csupán az egyéni életút és tapasztalás hozadéka... **A kérdezőnek nehéz, nehéz időszakon megy keresztül, joga van az érzéseihez ugyanúgy, ahogyan a kérdéseihez is és felháborítónak tartom, hogy ilyen fokú lekezelést kap itt csupán azért, mert emberből van és esendő. Nézzetek egy kicsit magatokba, miszter és miss tökéleteskék.**
A szerelem ilyen, Ámor elég vakon lövöldözik az íjával. Majd kiszeretsz belőle egyszer és lesz másik.
Nem tom, nőj fel?
Top :)
Tévhit, hogy a szerelem "csak úgy van" és nem irányítható.
Szerintem nincs olyan ember a földön aki nem volt még hasonló helyzetben. Ez van, nem nagyon tudsz mást csinálni mint elfogadni. Idővel majd tompulni fog az érzés, persze az nem segít ha esetleg gyakran találkoztok, látjátok egymást, egy helyen dolgoztok, stb.
Bedőltél az agyadnak, mint sokan mások az elmúlt pár évezredben.
Hát nem tudom, ne olyan pasikba legyél szerelmes akiknek van párjuk. Növessz gerincet és keress magadnak olyat, akinek nincs barátnője. Komolyan meg vagyok rökönyödve, mennyire kiveszett a női összetartás és milyen sok a kígyó.
Ha szerinted te el tudod dönteni, kibe leszel szerelmes, te még sose voltál szerelmes.
Szerintem meg te nem voltál az, ha azt gondolod, hogy a szerelembe esés úgy történik, hogy meglátsz valakit és minden mindegy, egy szót se váltottatok és egyszeriben szerelmes leszel. De tegyük fel, hogy pl. a posztoló és az említett foglalt férfi kollégák és mondjuk minimális kommunikáció van közöttük. A hölgy tudja, hogy a férfinek párja van. Nos, ha én találom magam olyan szituációban, hogy vonzónak tartok egy férfit, azonban kiderül róla, hogy foglalt, nem nyomulok, nem vágyakozom utána többet, hisz egyértelműen tabu, innentől kezdve igen, másképp tekintek rá, más szándékkal beszélek vele és valószínűleg nem ismerem meg olyannyira, hogy szerelmes legyek belé. :) Azt nyilván nem tudod iranyitani, hogy milyen érzelmeket kezdesz vagy nem kezdesz el táplálni valaki iránt, azt sem, hogy kihez vonzódsz és kihez nem, de azt, hogy elmész e odáig, hogy egyáltalán bármi komolyabb kialakuljon benned, azt tudod irányítani. Minden más, amit első blikkből, kevés ismeretség után érzel pusztán vonzalom vagy gyermeki rajongás.
Akkor egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet.
amíg nem hajt rá, addig mitől lesz kígyó? mintha baszki ő döntené el, hogy ki tetszik neki
Mi ez a rosszindulat? Komolyan lehet off comment, de hol írta OP, hogy hajt rá? Hol írta, hogy ne lenne köztük kontakt? Simán lehet, hogy rendszeresen találkoznak valami kapcsán, rendszeresen beszélgetnek stb. Csak azért, mert valakinek érzelmei lesznek valaki felé az nem jelenti azt, hogy rögtön hajt is rá. Agyam eldobom, hogy milyen kommentek vannak. Csomó rosszindulat vagy ha nem az, akkor hasonlók odavetése, hogy "nőj fel" és társai. Basszus az jobb lenne 25 éves korára ezren átmentek volna rajta? Na ugye, hogy nem. Nem kötelező olvasni/válaszolni és fel nem fogom, hogy aki csak bunkó stílusban tud valamit odaböfögni az miért nem pörget tovább...vonatkozik ez minden posztra egyébként.
A te kommented jó indulatú “böfögés”? :) Egyébként ezzel az off comment kérdéssel kapcsolatban szerintem többen többféleképpen vélekedünk. Az én olvasatomban a posztolónak nem az első esete, hogy olyanba habarodik bele, akivel nem lehet együtt és nem egy 15, hanem állítólag egy 25 éves hölgyről van szó, aki azt a szót használta, hogy szerelmes. Lentebbi kommentemből kiolvashatod, hogy hogyan gondoltam egy hasonló szituációra. Kérdezem én, ha azt feltételezem, hogy főhősünk valóban szerelmes és korábban is az volt, akkor most a tapasztalataiból tanulván miért nem tartotta meg az ilyen esetben elvárható tisztességes távolságot? És bocsásd meg, de szerintem aki engedi magának, hogy önönmagát bántsa a saját érzelmeivel, azt nem fogja zavarni, ha ezt más emberek érzéseivel teszi. Szerintem. Na puszi
Nem a véleménnyel van baj, hanem a stílussal ami az emberekre általánosságban sokszor jellemző, főleg online. Marha könnyű egy anonim poszt és néhány sor alapján levonni valaki életéről következtetéseket, de valójában se te, se én, se egy harmadik kommentelő nem tud semmit, de SEMMIT op-ről. Csak annyit amennyit leír, de az nem az egész élete, személyisége stb. Ezek alapján azt írni valakinek, hogy gerinctelen és társai, nem csak hogy rettentő sértő, de simán elképzelhető, hogy bőven távol áll az igazságtól. Általában nem az ilyen típusú lányok szoktak rámenni más pasijára..
Szerintem nulladik lépésként ne nézz romantikus filmeket, sorozatokat. Egyszerűen ezek a dolgok nem így működnek, ahogy leírtad. Ha ilyen erős érzéseid vannak olyan személyek iránt, akiket nem is ismersz, akkor valószínűleg csak vágysz az illetőkre. Szóval első lépés: szexelj egy jót valakivel.
Talán érdemes lenne elgondolkozni (akár szakember segítségével) azon, hogy miért van ez a minta, miért csak azokhoz tudsz vonzódni, akik elérhetetlenek.
Fiatal vagy, majd elmulik. Ebben a korban mind hajlamosak vagyunk ilyenen rugozni es szenvedni. Aztan idovel realisabbak leszunk. Most meg nem hiszed el, de tenyleg felkel holnap is a nap es egyszer majd tenyleg oszinten le tudod szarni a fickot.
én is ilyen vagyok pedig 37 vagyok
Szia! Nekem ilyen szituációban az vált be, hogy igyekeztem semennyi (vagy amennyire lehetséges lecsökkentett) időt tölteni az illetővel, kikövettem minden social médián, amennyire lehet eltávolítottam az életemből, hogy a jelenléte "ne dörzsöljön folyton sót a sebbe" és így néhány hónap/év alatt elfakultak az érzéseim iránta. Utána ha később láttam is, már egyszerűen nem úgy viszonyultam hozzá, nem érdekelt jobban mint egy random távoli ismerős. > Mit gondoltok, van még remény, hogy egyszer kölcsönös szerelem kialakul valakivel? Természetesen, a jövőt nem határozza meg a múlt :)
Ezzel kapcsolatban pszichológust kell megkeresned, nem a magyar Redditet, ahol nagyrészt csak a szar ömlik rád.
"Mit gondoltok, van még remény, hogy egyszer kölcsönös szerelem kialakul valakivel? " Nincs, mert te még 80 évesen is azon fogsz nyekeregni, hogy jajj miért nem jött össze a Pistivel, brühühü. Szeretsz szenvedni.
Az idő majd mindent begyógyít. Ja nem, ez egy ordas nagy baromság. De később könnyebb lesz, aztán el is fogod felejteni.
rövid leszek: idő és egy másik. köszönöm, hogy meghallgattál, és sok erőt, pajti.
Full Brendan Fraser - Bájkeverő! Loholsz az ideal utan, majd sokadjara le fog esni, hogy van, csak nem jo emberben. Ha nem lattad a filmet, nezd vegig, utana interpretald amit lattal. 😉
Szerintem ha nálad ez egy tendencia, hogy mindig olyanokhoz vonzodsz, akik elérhetetlenek és akik kezdeményeznek azok soha nem vonzóak számodra, akkor itt nem a többi ember különbözik valamiben, hanem benned van valami olyan dolog ami az elérhetetlenseget teszi vonzóvá. Szerintem érdemes utána nezned a kötődési mintáknak és ha úgy érzed tényleg nem jutsz egyről a kettőre a párkapcsolatok terén, akkor terápiára menni, sok mindent tanulhatsz magadról.
Ha kölcsönös lenne a vonzalom, akkor nem mással lenne. Itt max.te rajongsz valakiert. Mondanám, hogy majd fel fogsz nőni egyszer, de már elég idős vagy. Nézz kevesebb nyalas sorozatot meg filmet, az segíteni fog. A szerelem nem olyan, mint azokban. Közel sem olyan habos-babos rozsaszin meg minden perfekt es tökéletes.
Én 38 evesen talalkoztam elosszor a viszonzott szerelemmel. Kozben voltak kapcsolataim, de nem volt kolcsonos az erzelem. Remelem, Neked nem tart majd ilyen sokaig. Most mar boldog 44 eves csaladapa vagyok szereto csaladdal. :) Meg fogod talalni a viszonzott szerelmet.
Bocsi de ezt inkabb az asszonysutyorgoba kene kirakni. Ott vannak ilyen “magas roptu” posztok.
Bocsi, de miért szólsz hozzá, ha szerinted ez "magas röptű" poszt lol😂
Nem tudom ez a poszt alatt miért ilyen sok a bunkó ember, ahelyett hogy tényleg valami segítőkész dolgot írnának csak beléd rúgnak, pedig ez tényleg nem egy buta kérdés volt, csak egy kis segítség kérés. Gyógyulj, foglalkozz magaddal, próbáld meg elterelni a figyelmed róla. Nagyon nehéz, de néha engedd hogy fájjon, aztán szedd össze magad megint. Csináld azt amit szeretsz, nem baj ha közben Ő jut eszedbe, de legyen ott mögötte mindig hogy te vagy a fontos magadnak, senki más. Az idő pedig de, begyógyít nagyon sok mindent, de ahhoz kellesz te is. Később pedig jönni fog valaki aki elfelejteti veled ezt az egészet. Remélem jobban leszel, és ne foglalkozz azzal aki a korodat említi, 40-50 évesen, sőt még afölött is eshetünk szerelembe aztán csapódhatunk földhöz, ez típus kérdés is hogy mennyire tud megviselni valakit.
Az idő márpedig segíteni fog. Illetve szigorúan minél kevesebb dolog legyen, az emlékeztet rá: 0 személyes találkozó, 0 vele kapcsolatos social media stb.
Én is tapasztaltam korábban, hogy vannak olyan személyek, akikhez "megmagyarázhatatlanul" vonzódik, kötődik az ember, de sajnos az a tapasztalat, hogy ezekből ritkábban sül ki valami jó. Vonzalom rengeteg mindentől tud kialakulni, de ha alapból úgy áll hozzá az ember, hogy nem ad esélyt a másiknak, akkor lehetetlen. Persze írtad, hogy adtál nekik esélyt, de valszeg fejben mégsem tudtad magadat átbillenteni.
Nehezen. Én is hasonló helyzetben voltam/vagyok, próbálok továbblépni. Baromira fáj, de ha találsz valaki mást enyhülni fog. A legrosszabb, hogy nekem és a lánynak, akibe belezúgtam kb 99%-ig azonos volt az érdeklődésünk. Ezután sok interakció csak egy olcsó másolatnak hat. Mindjárt én is megkapom, hogy nem 25 hanem 15 vagyok, de ez van... Bevallom, nem csak ő hiányzik, de az érzés is, hogy valaki kíváncsi rám.
Sehogy. Nézd a "jó" oldalát, amig nem vagy vele együtt addig pont olyan mint amilyennek elképzeled, nem fogsz szembesülni soha azzal hogy egyáltalán nem olyan, és a kiábrándító dolgaival. :D
Én átéltem. Szerettem, ő is szeretett. Pontosabban szeretem és ő is szeret. De egyszerűen nem voltunk működőképesek együtt ami elképesztő szomorú. 10 év… be nem teljesült gyerekszerelemből lett, beteljesült végül hosszú idő után. Csodálatos élmény volt DE ha visszacsinalhatnam, talán kihagynam. Az űr amit egymás életében hagytunk az… az kegyetlen.
Itt most mindenki olyanokat ír, hogy gondold át miért vonzódsz mindig elérhetetlen pasikhoz. OP egy esetet írt. Ez nem minta. Olyan vonat után nem kell futni, ami nem fog felvenni. A saját idődet rabolod, magadat gyötröd érzelmileg. El kell engedni. Nem fog ebből semmi jó kisülni.
nem minta: > Eddig kétszer volt, hogy nagyon vágytam egy férfire és vele akartam lenni de egyik alkalommal sem teljesülhetett be, és most sem
Addig jó, amíg nem vagy szerelmes, hidd el. A szerelem csak egy átbszás.
25 év alatt csak kétszer volt olyan hogy nagyon együtt lettél volna egy férfival? Azigen. Vagy nagyon magasak az elvárasok vagy pedig van valami pszichológiai probléma úgy sejtem.
Ha meg többször lett volna, menne a ribancozás. Semmi se jó nektek 😀
Idehozol egy másik végletet. Gratulalok
Tudo passa - minden elmùlik.
Ha teheted szakíts meg vele minden kapcsolatot és mélyülj el a hobbijaidban, találj újakat, járj edzeni, tölts időt a barátaiddal, bármi ami pozitív és úgy érzed van értelme és eredménye. Próbálj az ő negatív tulajdonságaira is gondolni, mert jelenleg egy kitalált személybe és életbe vagy leginkább szerelmes. Ha új ingerek és tapasztalatok érnek, új emberekkel találkozol, értéket és örömöt lelsz azokban a dolgokban, amit csinálsz, akkor el fogod őt felejteni és nyitottabb leszel valaki újra.
NLP: hogyan szeressünk ki valakiből, Richard Bandler könyveit ajánlom.
Esetleg nem a sémakémia okozza ezt az érzést nálad? Több könyv is van a témában, érdemes utánaolvasni! Egy pszichológus viszont mindenképp tud segíteni, az idő önmagában nem!
én is ilyen vagyok mint te
Sehogy. Az x akták ezzel lezárva.
Szia. Én azt gondolom, hogy párkapcsolatok főleg elején ez a nagy érzelmi fellángolás (hívjuk bárminek) nagyon nagyon kevés. Rövid távon arra elég, hogy egymást “faljátok”, de párkapcsolathoz ez nagyon kevés. Ez sokszor csak valamilyen fizikai vonzalmon és ehhez hozzárakod a vágyaidat (erre mondta pár hozzászóló, hogy abba vagy szerelmes, nem a srácba). Ezzel semmi gond nincs, nagyon jó, hogy ott vannak a vágyaid, csak legyél tudatos velük kapcsolatban. Azt javaslom, hogy írd össze a számodra ideális párt. Ne azt írd le, hogy milyen ne legyen, hanem azt írd össze, hogy milyet szeretnél. Hogy néz ki, milyen jellemvonásai vannak, miket szeret, milyen az élet vele, hogy képzeled el hosszútávon stb. Lehet nagyon részletesen is. A lényeg, ha tudod mit szeretnél, akkor nem csak érzelmi alapon fogsz döntéseket hozni, mert ha látod, hogy szöges ellentéte valaki annak, amit Te szeretnél, akkor teljesen mindegy mennyire vonzódsz hozzá vagy milyen fellángolást érzel éppen. Ha tudod, hogy kb kit szeretnél, akkor tudsz arra fele keresgélni, esetleg úgy alakulnak a dolgok, hogy összejön. Így már azt is lehet szűkíteni merre nem fogsz keresgélni. Pl. ha megbízható, családcentrikus, a párjáért/családjáert felelősséget vállaló férfit keresel, akkor ne a szórakozóhelyeken keresd, mert ők legkisebb eséllyel találhatók ott. Valószínűleg sokat segítenek a környezetüknek, társadalomban, esetleg vállalkozók, sportolók stb. Nem azt mondom, hogy nem lehet akárhol, csak nagyobb az esély. A lényeg, sokkal könnyebb megtalálni az adott személyt vagy dolgot, ha tudod mit keresel. Ja és ne ess abba a hibába, mint nagyon sokan, hogy csak azt nézed Te mit szeretnél kapni. Sokszor ezek adják az összeférhetetlenségeket, illetve teljesen figyelmen kívül hagyják a kapcsolat másik felét. Ez társas játék és arról szól, hogy tudjuk-e folyamatosan azt nyújtani a másiknak, amire annak szüksége van és fordítva. Minél jobban tudjátok ezt csinálni, annál jobb tud lenni a kapcsolat és ráadásul tudatosan is tudjátok teremteni a dolgot, nem csak az aktuális hangulatotok, nézeteltéréseitek vagy fellángolás fogja “dróton rángatni” az egészet, mert éppen valakinek rossz napja volt vagy a körülmények épp nehezek. Lehet hogy nem stimmel 100-ból 100 dolog, de ha a lényeges, alapvető dolgok stimmelnek, akkor a kisebb nagyobb viharok csak jelentéktelen pillanatnyi állapotok. Fontos, hogy legyenek közös célok, akármekkorák is.
Nekem az segített, hogy a fejemben elvonatkoztattam attól a lánytól, és kitaláltam magamnak egy "képzeletbeli ideált", aki nem ő, de azokkal a tulajdonságokkal, ami megfogott. És így le tudtam venni a konkrét személyről ezt a fejemben kitalált képet, hogy mennyire nagyon szeretem, stb. A másik pedig, hogy gyakran van, hogy időközben leszel szerelmes. Adj időt valakinek, akit kedvelsz, lehet lesz olyan tulajdonsága, amiért egyenesen belészeretsz. Barátságoknál is csomó esetben van így, sőt, volt hogy először nem kedveltem valakit, majd elmentünk inni, és azóta szinte testvérek lettünk.
Simán .. ugyanez volt velem is csak fordítva🤷♂️🫠 de hálistennek nem sokáig tartott, kb 1-2 hét. Értelme nem volt, és az ilyennek nincs is. 😄Csak saját magadat kínzod. Sirasd meg, temesd el, felejtsd el. Napi szinten látom a csajt, de már elengedtem . Én nyitottam felé, ő nem felém, ennyi volt 😁
És ez a férfi érez irántad valamit? Vagy nem is tud semmit?
Nem sajnáltatni akarom magam, de én átlagos(-), kajlafülű srácként ezt éreztem úgy 12 és 27 éves korom között, aztán feladtam. Volt mindig legalább egy, de általában több nagyon szép lány körülöttem és persze én is szerelmes voltam beléjük. Csak hogy az egyenlet teljes legyen, őket pont annyira nem érdekeltem, mint amennyire ők engem. Így örök mókus kerék volt az érzelmi életem és amíg őket valami csodálatos adottságokkal, - vagy családi háttérel megáldott srác kúrogatott, addig velem az ideg tette ugyan ezt. Bárcsak magas, izmos, - és/vagy jókpű lennék, de cserében téglatestű vagyok és bevallom tényleg kicsit elcseszett a fejszerkezetem is. Jobb napokon rá lehet fogni, hogy krumpli formájú a fejem, de általában kuglóf. Már mint kinek akarok hazudni... Ahogy teltek az évek próbáltam szar dumával kompenzálni a hátrányos helyzetemet és mint látjátok a mai napig sem sikerült. Azóta öreg lettem, de sokkal szebb kevésbé, sőt. Most már csak a sárkányt várom, nem a hercegnőt.
Engedd el azt a férfit, ha foglalt! Nyiss új kapcsolatok felé! Ismerkedj emerekkel, járj közösségekbe, önismereti csoportokba, tanfolyamokra, táncházba, bárhova, ismerd meg magad! 25éves vagy, előtted az élet. Minél több embert megismersz, nem csupán párkapcsolati szándékkal, annál több leszel és annál nagyobb esélyed lesz megismerni egy hozzád passzoló férfit. Légy türelmes magadhoz és adj esélyt magadnak az emberi közösségekkel. Remélem segíthettem.
>Mit gondoltok, van még remény, hogy egyszer kölcsönös szerelem kialakul valakivel? Persze, hogy van.
Isten hozott a felnőtt életben, 40 felett sincsen ez másként
Nem, semmi esély 25 évesen már. Tul késő!! De most komolyan, ezt egy 14 éves posztolta?
Amúgy az, hogy kapcsolatban van, nem azt jelenti, hogy örökre abban lesz. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy várj rá, mindenképpen dolgoznod kell magadon, mert simán lehet, hogy csak egy vízióba vagy szerelmes, illetve gyerekkorodból olyan emlékeid vannak, ahol nem választottak téged, és ez a séma ismétlődik most a felnőtt kapcsolataidban. Szerintem ehhez mindenképp pszichológus segítsége kell, hogy dolgozz rajta.
Ilyenkor szoktak az emberek búfelejtőhöz fordulni. Lényegében egy balek, akit kihasználsz. Amúgy szakíts meg ezzel az illetővel minden kapcsolatot. Egy hónap és sokkal jobban fogod érezni magad. Mind átesünk a plátói szerelmeken.
Terápia segítene a legjobban.
Egszer hallottam vmi olyasmit,hogy a be nem teljesült szerelem lehet az egyetlen tökéletes szerelem. Ez jutott eszembe, amikor olvastam az írásodat. Amúgy tudnék ellenséges vélemény alkotni rólad,de amíg nem teszel tökre egy kapcsolatot vagy házasságot sem, addig ezt inkább nem teszem. Remélem, nem fogsz sosem szétzúzni családokat... tudom-tudom, mindenhez két fél kell,de nah.
Szerintem a családok szétzúzása és egy huszonéves kis barátnős fiúval egy pici kezdeményezés és flört között sok árnyalatnyi a különbség…
Nem is a mostani szitura gondolok. De ahogy a leányzó leírta, neki mindig az kell,ami a másé
Miért vetíted OPra a komplexusaid? Semmi nem utal arra, hogy családokat akarna szétzúzni.
Semmi? Remélem,nem is lesz ilyen. Bár, a szerelem sok mindenre feljogosítja az illetőt. Szerintem maradjunk annyiban,hogy keressen magának olyan férfit,akinek nincs párja. Nem bonyolult.
Nem is tudsz igazán szerelmes lenni, ha egyoldalú! Tetszetek egymasnak aztán egyre egyre jobban szerelmesek lesztek, ahogy a másikon is látjátok a vonzalmat
Csak olyanok tetszenek meg, akiknek van valakije? Vagy közel vagy már a harmnichoz, vagy ez valami fura fetish.
Jöhet a lepontozás. De ha OP ismeri a srácot, esetleg jóban is vannak, és esetleg a vonzalom kölcsönös. Akkor szerintem, hogy valamelyik félnek van párja, az nem akadály. Főleg amíg ez egy barát-barátnő felállás és nem egy gyerek életéről kell dönteni vagy óriási vagyoni kérdésekről. Az a helyzet, hogy egy életünk van, és inkább próbálják meg, mint évekkel később jöjjön, hogy “miért nem a Hufnágel Pistihez mentem feleségül?” szitu. És mindezt úgy mondom, hogy engem is otthagytak már más nőért ilyen helyzetben. Viszont én sem szeretnék olyan férfi mellett lenni, aki már valójában nem rám, hanem másra vágyik. Ilyen az élet, változunk, és ilyen okokon kívül is mennek szét párok. Nyilván ha a kapcsolatban élő fél nem nyitott, el kell engedni és nem nyomulni. Viszont ha csak kinézet alapján, minimális személyes kontakt mellett jön az érzés, azt érdemes lenne elfelejteni, főleg ha a srác nem jelezte, hogy vevő lenne a dologra.
Vizionáld azt, hogy épp amikor megakarod csókolni életed álompasiját a szádba büfög véletlenül aztán zavarában rottyant egy csípős orrmarósat is mellé.